Az üllői éjszakai fotóstúrából okulva, a hétvégén már Balatonlellén kerestem a tökéletes éjszakai témát. A Lelle főterének közepén álló szökőkút már szinte a város jelképe, a legtöbb prospektusban, vagy szórólapon ez a hely szerepel a város neve mellett, így nem volt kérdés, hogy le kell fotóznom.
Mivel jelenleg is zajlik a Balatonlellei Borhét, a nagy tömege való tekintettel nem vittel magammal állványt, így kézből készítettem a fotókat. Tudom, nincs olyan stabil kéz a világon ami helyettesíthetne egy állványt, főleg az enyém nem olyan, de elégedett vagyok az eredménnyel. Némi bemozdulás, csak a háttéren látható, a szökőkút szépen a helyén maradt, köszönhetően a Nikon VR objektívnek és a csobogó víznek, ami egy másodperces záridőnél már kellemesen ellágyította a kút peremét.
A második képen már vakut is használtam, még hozzá Slow módban. Eddig erről a módról csak sejtettem, hogy milyen hatást kelthet, kipróbálni csak most volt alkalmam. Az eredmény kissé szürreális, de egyben nagyon érdekes, ahogy egyszerre láthatóak a vakufénybe megfagyott vízcseppek és a hosszú záridőtől létrejött vízfátyol. A sárgás megvilágítástól pedig lávára emlékeztet engem a víz, ezért is a kapta a (Láva)szökőkút címet a kép. Egyedüli probléma, hogy sajnos lemaradt a vízsugár teteje a képről, de legalább lesz miért visszamenni.
A főtéri forgatag kipihenése után, másnap tettünk egy biciklis kirándulást Balatonfüredre. Mivel hétfőn még inkább őszies hangulatú volt az időjárás, nem sok képet készítettem. Én valahogy nem tudom megfogni a borús hangulatot, ha tehetem napsütésben, vagy éjszaka fotózok. Ettől függetlenül ez a kép tetszik valamiért, bár lehet, hogy csak az emlék miatt. A jegyeket megvéve rögtön nyeregbe pattantunk és tekertünk, ahogy csak tudtunk hogy elérhessük az épp induló kompot. Nagyjából tíz méterre voltunk amikor felhúzták a rámpát, ezért "bosszúból" utána lőttem a gépemmel. Szerencsére az őszies idő és csapvíz hőmérsékletű Balaton miatt nem csak mi indultunk útnak, hanem szinte az egész Balaton kirándulni akart és persze az északi parton nyaralók délre, a déliek északra mennének. Így nem kellett sokat várnunk a következő járatra, bőven ebédidő előtt elértük úticélunkat.