Ki mondott itt olyat, hogy a fotózás olcsó hobbi? Nyilván senki. Ha egyszer belekezd az ember akkor könnyű elindulni a lejtőn. Úgy érzem, most hogy megvettem az első DSLR gépemet nem csak gurulok a lejtőn de még lököm is magam egy kicsit. Nem elég, hogy az új gépre költött sok-sok ezres miatt elég necces az ún. "Nyááár" finanszírozása, de már azt a listát írogatom fejben, hogy mit kéne / lehetne beszerezni az géphez.

A tegnapi holdfogyatkozás alatti tapasztalatimmal kezdem. Nagyjából az első percben ki egészítettem képzeletbeli listámat egy izmos LED-es zseblámpával, ami eleve nagyon praktikus, de főleg az éjszakai képekhez lenne hasznos az előtér megvilágításhoz, hogy fókuszt találjon a gép. Továbbá jól jönne egy komolyabb állvány, mert amin biztosan álltak a kompakt gépeim, már nem annyira stabil egy jóval súlyosabb DSLR alatt. De ez a tétel a lista legvégén van, mert lehet fotózni ezzel az állvánnyal, csak vigyázni kell, nehogy felrúgja az ember.

Mindenképpen be fogok szerezni egy távkioldót is, mert régóta dédelgetett álmom a B-záridős fotózás, aminek felesleges nekiállni távkioldó nélkül. Már csak az a kérdés, hogy megelégszem-e a sima egygombos eszközzel, vagy bevállalok egy kínai "utángyártott" (a hamis a megfelelőbb szó rá szerintem) kijelzős, időzíthető mindent tudó darabra. Az, hogy ilyet vegyek eredeti Nikonban, teljesen kizárt, 40-50 ezrest nekem nem ér meg.

Természetesen felkerült a listára néhány szűrő is. Egyelőre nincs a gépemhez UV szűrő se, pedig az ügye alaptartozék és még a boltban és rám akartak sózni egyet amikor vettem a gépet, de nemet mondtam, mivel ilyen egy-két ezer forintos Hama vagy még gagyibb szűrőt nem fogok a objektívemre tekerni inkább gyűjtök egy kis pénzt és beruházok egy Hoya szűrő szettre, benne UV, polár és átmenetes szűrőkkel.

A lista vége felé csücsül egy alapszintű rendszer vaku, konkrétan egy SB-400-as. Ami méretéből adódóan játékszernek tűnik, de a leírások alapján egyáltalán nem az, belső terekben, a plafonról visszaverve a fényét, remekül deríti a portrékat. Tehát még az ősztől kezdődő ünnepi szezonra mindenképpen szeretnék egyet beszerezni, mert akkor szaporodnak meg a beltéri fotók a családi összejöveteleken. Végül az egész évet megkoronázza a karácsony, amikor már hagyományként összeül a család a fa előtt, tehát kelleni fog a szépen szórt fény. Ha belefér a keretbe, akkor veszek hozzá egy vakuhosszabbító kábelt is, amivel szabadon lehetne játszadozni a bevilágítás irányával, egyfajta házibarkács műtermet létrehozva.

Végül elérkeztünk a legdrágább tételekhez, az objektívekhez. Ha már van egy cserélhető objektívű gépem, akkor azon illene néha cserélni is az üveget, persze csak ha van mire. Sok kezdő DSLR tulaj ugrik rögtön bele egy jó nagy telébe, mert viszonylag olcsón vásárolhatunk "tekintélyt" a gépre, de én először nem ebbe az irányba indultam volna. Nagyon jó lenne, ha nagyobb látószögben szemlélhetném a világot a keresőn keresztül. Megannyi helyzetet éltem már meg, hogy nagyon jó lett volna, ha belefér még néhány dolog a képbe, talán innen ered a vonzalmam a panorámák iránt. Aztán hamar elvette a kedvem a vásárlástól az árak színvonala. Mivel az olcsóbb márkák nagylátói is drágábbak gépemnél, erre az objektív típusra még sokáig nem számítok a felszerelésemben. Ezért lesz az első külön vásárolt üvegem, egy közepes tele, használható makró képességekkel.

Néhány percig eljátszottam a gondolattal, hogy potom pénzért beruházok egy Dörr Danubia 500 mm-es telébe, amiről annyit tudni, hogy egy német fotómagazin Sher Gut-ot adott rá és F8 a legtágabb rekesze, ami önmagában nem lenne gond, de nem használnám ki, hiába dobják az ember után már 25 ezerért is, nekem nem érne annyit. Legalább is nem érzek késztetést ilyen objektív használatára. Arra, hogy egy délután készítsek pár képet, nem fogok obit venni, nekem ez befektetés, még ha ilyen kisléptékű is.

Továbbá hívogatóan olcsó fix 35-ös vagy 50-es obik vannak, méghozzá remek fényerővel, csak ügye ezek is minek? Tudom, a 18-55-nél szebben rajzolnak meg a fényük is sokkal jobb, meg a hátteret is szebben mossák, de nekem túl szűk látószögűek. Jó hasznát venném a nagy fényerőnek az autókiállításokon, ahol valószínűleg külön embereket fizetnek azért, hogy gyenge fényviszonyokat alakítsanak ki a termekben, de a nagy tömegben túl közel kell állni a kocsikhoz és a 35 mm túl tele lenne oda. Kihasználatlan lenne, hiába volt viszonylag olcsó. Ezért fogok venni egy 100 mm körüli, makróképes lencsét, mert az jól használható akár portréra, vagy makróra is. Ez tűnik a legésszerűbbnek és persze megfizethetőnek. A nagylátószögem pedig majd lesz egyszer, ha a magam lábán állok.

Hogy mindezek amiket felsoroltam mennyibe kerülnek nem merem összeadni, de remélem szép apránként össze tudom kuporgatni rájuk a pénzt, csak a előbb a nyarat kéne kihúzni valahogy :)